U11 Koalák
Kenguru Kupa 4. forduló
2025.01.25. Soproni Szakképzési Centrum Vas- és Villamosipari Technikum
Soproni Tigrisek SE U11/A – Győri KC Koalák UNI Győr 70-26
Simon 14/3, Steszli 3, Öcsödy 3/3, Szalai 2, Horváth 1, Polgár 1, Gyarmati1 , Salfer 1, Kovács, Belovay.
Edző: van der Meer Boróka
Győri KC Koalák UNI Győr – Soproni Sportiskolás Bivalyok U11/A 30-100
Kovács 9, Simon 7, Salfer 5, Steszli 4, Öcsödy 3, Szalai 1, Belovay 1, Horváth, Polgár, Gyarmati.
Edző: van der Meer Boróka
Az A csoportban Sopronban léphettünk pályára, ahol a mezőny legjobbjai ellen mérhettük fel, jelenleg hol is tartunk.
Az első mérkőzésen a Soproni Tigrisekkel találkoztunk, akik hosszú ideje uralják a tabella első helyét. Nem is titok, az elején nagyon megilletődve játszottunk: a tempó, a fizikalitás és az intenzitás teljesen más szintet képviselt, mint amit eddig megszoktunk. Rengeteg labdát adtunk el, sok tiszta helyzet maradt ki, ezek pedig megbosszulták magukat. A mérkőzés előrehaladtával azonban egyre inkább ráéreztünk a játékra, felvettük a kesztyűt, és megmutattuk, hogy nem hagyjuk magunkat. A végére kemény, sokszor már a határokat súroló küzdelem alakult ki, oda-vissza voltak kemény szituációk, amelyeket a játékvezetők elég szabadon kezeltek. Tanulságos, fizikailag és mentálisan is megterhelő mérkőzés volt, de sokat tanulhattunk belőle.
A második meccsen a Soproni Sportiskola csapata következett. Sajnos itt sem sikerült levetkőzni az elején a megilletődöttséget, ráadásul az első mérkőzés okozta feszültség és stressz érezhetően kivette az energiát a csapatból. Az első perctől kezdve nagy nyomás alá kerültünk, ellenfelünk gyakorlatilag bedarált minket. Bár voltak próbálkozásaink, láthattunk szép támadásokat és helyzeteket is, ezek nagy része azonban kimaradt a folyamatos nyomás miatt. Védekezésben teljesen szétestünk, sokszor nem tudtunk valódi ellenállást kifejteni, ellenfelünk könnyedén talált utat a gyűrűig.
Összességében elmondható, hogy a szezonban most kaptunk ki először, ráadásul rögtön kétszer. Ennek ellenére szerintem semmi okunk a szégyenkezésre. Már önmagában nagy szó, hogy ebben a csoportban, ilyen csapatok ellen pályára léphettünk. A srácok most testközelből láthatták, mi kell ahhoz, hogy ezen a szinten is versenyképesek legyünk. Egyértelmű, hogy védekezésben javulnunk kell, fel kell keményednünk, és nem szabad megijednünk az erősebb, rutinosabb ellenfelektől, ha valóban fel szeretnénk zárkózni hozzájuk. Ez az igazi kihívás, ez az igazi kosárlabda – nem az, amikor százpontos különbséggel nyerünk. Ezeket a helyzeteket kell megtanulnunk megoldani, mert csak így tudunk valóban előre lépni.
Fontos hozzátenni, hogy a mi játékosaink augusztus–szeptember óta kosárlabdáznak, míg ellenfeleink sokkal nagyobb rutinnal rendelkeznek. Éppen ezért különösen nagy eredmény, hogy idáig eljutottunk. A hozzáállással nincs probléma, a munka iránti alázat megvan, így ez egyáltalán nem elérhetetlen cél.
Nem visszalépés volt ez, hanem egy tükör. És most már pontosan tudjuk, min kell még többet dolgoznunk, hogy legközelebb jobban helyt tudjunk állni. A következő fordulóban egyértelmű célunk a dupla győzelem és a visszakerülés!
