Edzéseinket augusztusban szabadtéren már megtartottuk, amit az időjárás jelentősen befolyásolt. A csapat nagy része szívesen jött, hiányzott nekik a mozgás. Másokat még nem engedtek iskolakezdésig. Aztán elindult az iskola, sok minden megváltozott, de nem abba az irányba, ahogy mi szerettük volna. Heti három edzés lehetőség volt, a többség számára megfelelő volt, így legalább 2 foglalkozáson részt tudott venni.

Mindig odafigyeltem arra, hogy a fizikai terhelés mellett megfelelő technikai, taktikai tudást sajátítsanak el. A futó állóképességet, gyorsaságot folyamatosan fejlesztettük, mégsem tudtam magas szintre hozni náluk. Rengeteget gyakoroltuk a különböző dobásokat és voltak meccsek, ahol nem tudták hatékonyan alkalmazni. Mérkőzéseken sokat hibáztunk a büntetők értékesítésénél. Az átadásokra, indításokra, védekezésre, a lepattanó labdák megszerzésére is nagy hangsúlyt fektettünk, és az utolsó mérkőzéseken ezeket szépen alkalmazták is. Mérkőzések után mindig megbeszéltük az ott nyújtott teljesítményüket, érzéseiket, levontuk a tapasztalatokat. Felmértük a hiányosságaikat és dolgoztunk tovább, igyekezve pótolni azokat. A bátorságot is tanulták, erősítettem önbizalmukat, hiszen sokszor egy bátrabb játék, nagyobb önbizalom kell ahhoz, hogy a csapat nyerni tudjon. Sajnos nem sikerült nekik ugyan azt a teljesítményt nyújtaniuk az egymást követő két mérkőzésen.

Az Év játékosa a Párducoknál Járó Dalma, a Mókusoknál Balatoni Botond.

Hozzáállásuk miatt csak dicsérni tudom Balatoni Botondot, Győri-Varga Ádámot, Járó Dalmát, Bernáth Ákost és Sáringer Rozinát. Ádám, Dalma, Ákos rengeteget fejlődtek az utóbbi fél évben. Megtanultak küzdeni, egymásra figyelni, csapatban gondolkodni. Persze igaz ez Botondra is, aki nagy lelkesedéssel terelgette a kisebbeket és fogta egybe a csapatot. Rozina minden edzésen, mérkőzésen majdnem jelen volt. A többieket azért kellett noszogatni. Sajnos Hutvágner Ádám egyáltalán nem járt edzésre, csak mérkőzésekre.(Ő egyébként focizik is). Riegler Laci pedig mire odakerült, hogy játszhasson, (lett igazolása), kiderült, hogy a szívével van valami baj, így egy percet sem játszott. Takács Bencének sérülése miatt kellett kihagyni heteket.

Úgy érzem, hogy így a végére sikerült igazi csapattá válniuk. Persze még sok a tanulnivaló, de egyesek olyan alázattal csinálják, hogy majd sikerülni fog.

A legnagyobb ellenfél a járvány és a hozzá kapcsolódó karantén, valamint a létszámhiány volt számunkra és különösen számomra. Ezekkel sajnos nem tudtam megküzdeni. Nagyon hiányzott az év elejéről a toborzó, hiszen a múltkor is így csatlakoztak hozzánk többen. Sokszor kerültek karanténba is a gyerekek. A legnagyobb meccseimet a szülőkkel vívtam, akik különféle magánéleti helyzetek miatt nem engedték a mérkőzésekre a gyereket.

Ez az év ilyen felemásra sikerült, de remélem Balatoni Botond és Győri-Varga Ádám folytatja az U 14-ben a kosárlabdázást.

Edző: Kristóf Csilla

A csapat tagjai: Balatoni Botond, Győri-Varga Ádám, Molnár Erik, Sáringer Rozina, Vajda Krisztina, Zakota Hédi, Bernáth Ákos, Járó Dalma, Takács Bence, Hutvágner Ádám, Trajtler Dóra, Apatoczky Gábor, Péter Patrik, Riegler László