GYŐRI KOSÁRLABDA CLUB

ALAPSZABÁLYA

Győr, 2014. december 9.

 

 

I.

Alapvető rendelkezések

 A Győri Kosárlabda Club (a továbbiakban: Egyesület) neve, célkitűzése, székhelye, színei

 

1.1. Az Egyesület Győri Kosárlabda Club név alatt alakult meg 1992. október 1-jén, határozatlan időre. Az Egyesület jogi személy, amely jogképes, azaz saját neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

 

1.2. Az Egyesület célkitűzése:

 

  • Győr város kosárlabda sportjának összefogása, és minőségi szintre emelése,
  • versenyzési lehetőség biztosítása,
  • szakmai utánpótlásképzés a kosárlabdasportban,
  • kosárlabda-rendezvények szervezése,
  • a kosárlabda sport népszerűsítése,
  • nemzetközi sportkapcsolatok ápolása,
  • egészséges életmódra nevelés,
  • a fentiekkel kapcsolatos reklámtevékenység folytatása.

 

Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján közhasznú tevékenységet folytató jogi személy. Az Egyesület szolgáltatásai az Egyesület tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.


Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

 

  • Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása;
  • Sport, ifjúsági ügyek ellátása, intézése.

 

Az Egyesület közhasznú tevékenységeit az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan látja el:

 

  • az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése,
  • a sportról szóló évi I. törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával - részvétel a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában,
  • az esélyegyenlőség jegyében támogatás biztosítása a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok sportja, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportja részére ( évi I. törvény a sportról, 49. § c)-e) pontok);
  • Sport, ifjúsági ügyek mint helyi közügy, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat ( évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 13. § (1) bekezdés, 15. pont).

 

1.3. Az Egyesület székhelye: 9025 Győr, Achim András utca 11.

 

1.4. Az Egyesület színei: sárga-fekete.

 

Az Egyesület az 1.2 pontban megjelölt célkitűzések megvalósítása érdekében

 

  • törekszik a tevékenységéhez szükséges tömegbázis megteremtésére,
  • csapatait, játékosait bajnoki rendszerben versenyezteti,
  • megteremti a tevékenységéhez szükséges gazdasági, pénzügyi kereteket
  • részt vehet hazai, illetve nemzetközi szervezetek munkájában, azokhoz tagként csatlakozhat
  • a céljai megvalósításához kapcsolódó rendezvényeket szervez.

 

 

 

III.

A tagsági jogviszony, a tagok jogai és kötelezettségei

  

  1. A tagsági jogviszony keletkezése

 

Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely a jelen alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri, és vállalja, hogy a tagsággal járó tagdíj összegét maradéktalanul megfizeti.

 

A tagsági jogviszony a kérelmező írásbeli kérelme alapján meghozott elnökségi határozatnak a kérelmezővel történt közlésével keletkezik.

 

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

  1. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A jogi személy tag képviselője útján vesz részt az Egyesület tevékenységében. A képviselő személyét, illetőleg annak megváltozását a jogi személy tag köteles írásban bejelenteni az elnökség részére.

 

  1. Az Egyesület minden tagját azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

 

  1. A tagok jogai:

 

  • Az Egyesület minden tagja egy szavazati joggal rendelkezik a közgyűlésen.
  • Az Egyesület minden tagja tisztségviselőt választhat.
  • A természetes személy tag, illetve azon természetes személy, aki jogi személy tagot képvisel az Egyesületben, minden tisztségre választható, feltéve, hogy vele szemben nem merül fel a törvényben meghatározott kizáró ok.
  • Az Egyesület minden tagja igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és egyébként részt vehet az Egyesület tevékenységében, illetve részt vehet az Egyesület rendezvényein.
  • Az Egyesület minden tagja írásban javaslatot tehet az Egyesület működésére, gazdálkodására, továbbá bejelentéssel élhet az Egyesület bármely testületéhez, tisztviselőjéhez.
  • Az Egyesület minden tagja fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez a tagsági jogviszonyát érintő bármely kérdésben meghozott elnökségi határozat kapcsán..

 

  1. A tagok kötelezettségei

 

  • Az Egyesület minden tagja köteles maradéktalanul betartani az alapszabályt, valamint az Egyesület szerveinek határozatait. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
  • Az Egyesület minden tagjának kötelessége az Egyesület célkitűzéseinek támogatása, elősegítése, az elvállalt feladatok végrehajtása.
  • Az Egyesület minden tagjának kötelessége a Közgyűlés által megállapított tagdíj pontos megfizetése.
  • Az Egyesület minden tagja köteles tevékenysége során figyelembe venni a FIBA, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége fegyelmi szabályzatait, a sportról szóló mindenkor hatályos magyar jogszabályokat, valamint a Munka Törvénykönyve fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit.

 

  1. A tagsági jogviszony megszűnése

 

A tagsági jogviszony megszűnik

 

  1. a tag kilépésével;
  2. a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
  3. a tag kizárásával;
  4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  5. az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

 

Ad a). A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

 

Ad b). Ha a tag nem felel meg a jelen alapszabályban a taggal szemben támasztott követelményeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Elnöksége dönt. A felmondó nyilatkozatot az érintett tagnak írásban, ajánlott levélben, a határozat meghozatalától számított 8 napon belül kézbesíteni kell. Az Elnökség írásbeli határozattal a tag tagsági jogviszonyát, amennyiben a tag a tagsággal járó tagdíjfizetési kötelezettségnek az esedékességtől számított 6 hónapon belül nem tesz eleget, feltéve, hogy részére az Elnök által megküldött írásbeli felszólítás 15 napos póthatáridőt biztosított.

 

A tagsági jogviszony felmondását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a felmondás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A felmondó határozatot a taggal ajánlott levélben közölni kell, a határozat meghozatalától számított 8 napon belül.

 

A felmondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a tag fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez. A fellebbezést az Elnökségnél kell írásban benyújtani, amely ezt követően 30 napon belüli időpontra köteles összehívni a fellebbezés elbírálására jogosult Közgyűlést.

 

Ad c). A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, továbbá az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén az Közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A Közgyűlés a tagot indokolt írásbeli határozattal zárhatja ki.

 

A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal ajánlott levélben közölni kell, a határozat meghozatalától számított 8 napon belül.

 

A kizáró határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a tag fellebbezéssel élhet az Elnökséghez. A fellebbezést az Elnökségnél kell írásban benyújtani, amely ezt követően 30 napon belüli időpontra köteles összehívni a fellebbezés elbírálására jogosult elnökségi ülést.

 

A tag valamennyi, a tagsági jogviszonyát érintő eljárásban jogosult álláspontját szóban és írásban előadni akár személyesen, akár jogi képviselő útján, amely álláspontot a döntéshozó szerv köteles figyelembe venni és a jogszabályoknak, az alapszabálynak és az Egyesület szervei határozatainak megfelelően elbírálni.

 

 

IV.

Az Egyesület szervezeti felépítése

  

  1. A Közgyűlés
  2. Az Elnökség
  3. A Közgyűlés által alapított bizottságok.

 

  1. A Közgyűlés

 

1.1 A közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely az Egyesület összes tagjából áll. Az Egyesület minden tagja jogosult a Közgyűlés ülésén részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

 

1.2 Az Közgyűlés évente legalább egy alkalommal köteles ülést tartani. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlés ülése nyilvános; azon a tagokon és az Elnökség tagjain kívül elsősorban az Elnökség által meghívottak, illetve a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vesznek részt. Az éves rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az Egyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

 

1.3 A Közgyűlést össze kell hívni, ha

 

  1. az Egyesület tagjainak legalább egyharmada írásban indítványozza az ok és a cél megjelölésével,
  2. a Felügyelőbizottság az összehívást indítványozza az ok és a cél megjelölésével,
  3. a bíróság az összehívást elrendeli,
  4. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  5. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  6. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

A c) – f) pontok alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

Az Elnökség a Közgyűlést a kitűzött időpontot megelőző legalább 8 nappal ajánlott levélben vagy elektronikus levélben hívja össze a tagoknak küldött meghívó kézbesítésével, amely tartalmazza:

 

  1. az Egyesület nevét és székhelyét;
  2. az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. a Közgyűlés napirendjét.

 

A Közgyűlés ülését az Egyesület székhelyétől eltérő, arra alkalmas helyszínen is megtarthatja. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

 

Az elektronikus levélben megküldött meghívó esetében a meghívót szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a meghívó legalább 8 nappal a Közgyűlés ülését megelőzően megküldésre került a tag részére az általa megadott elektronikus levelezési címre, és a kézbesítés ezt követően nem tekinthető nyilvánvalóan sikertelennek (pl. hibaüzenet visszaérkezése miatt a küldő fél részére).

 

1.4 A Közgyűlés határozatképes, ha ülésén a tagok legalább fele és további egy tag jelen van. A Közgyűlés határozatképtelensége esetén változatlan napirenddel a megismételt Közgyűlést 20 napon belül a fenti 1.3 pontban írottak szerint kell összehívni. A megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban is összehívható. Az ennek megfelelően megismételt ülésen a Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Erről a tagokat a meghívóban figyelmeztetni kell.

 

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással és – ha jogszabály vagy a jelen alapszabály másként nem rendeli – a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

 

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesül;
  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
  3. akivel vagy akinek közeli hozzátartozójával a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. aki vagy akinek közeli hozzátartozója ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. aki vagy akinek közeli hozzátartozója a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

1.5 A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

 

  1. az alapszabály módosítása;
  2. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, megszűnés esetén a végelszámoló kijelölése;
  3. a vezető tisztségviselő megválasztása és visszahívása;
  4. az Elnökség tevékenységének felügyelete, ügyrendjének elfogadása;
  5. az éves költségvetés és munkaterv elfogadása;
  6. az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés –, továbbá a közhasznúsági melléklet elfogadása ;
  7. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  8. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  9. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  10. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  11. a tagok által fizetendő tagdíj, valamint az igazolt sportolók által fizetendő sportolói díj éves összegének esedékességének megállapítása;
  12. döntés új szakosztály alakításáról;
  13. az egyesület sportszakmai koncepciójának elfogadása minden harmadik évben;
  14. döntés az Elnökség határozatai elleni fellebbezési ügyekben;
  15. a tagság egészét érintő egyéb ügyekben.

 

A jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az Egyesület alapszabályának módosításához.

 

A szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

 

  1. az Elnökség tagjának visszahívásához;
  2. az Egyesület céljának módosításához;
  3. az Egyesület megszűnéséről szóló döntéshez.

 

1.6 A jegyzőkönyv

 

A Közgyűlés ülését a levezető elnök vezeti, akit a Közgyűlésen megjelenő tagok egyszerű többséggel választanak maguk közül. A tagok ugyancsak egyszerű többséggel jegyzőkönyvvezetőt és kettő személy jegyzőkönyv-hitelesítőt választanak maguk közül.

 

A közgyűlésen írásban vagy hangfelvétel útján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a közgyűlés helyét, időpontját, az összehívás okát, a jelenlévőket, a napirendi pontokat, valamint a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a  jegyzőkönyv-hitelesítők személyét. A jegyzőkönyvben szerepelnie kell a közgyűlésen elhangzott valamennyi nyilatkozatnak és meghozott határozatnak. Az írásbeli jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásukkal látják el, és utóbbiak ezt azzal a nyilatkozattal egészítik ki, hogy a jegyzőkönyv a közgyűlésen elhangzottakat hitelesen tartalmazza. A hangfelvétel útján készült jegyzőkönyvet az ülést követő 8 napon belül írásba kell foglalni és a jelen bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával hitelesíteni kell.

 

A jegyzőkönyv eredeti példányát, illetőleg a hangfelvételt az ellenőrző bizottság megőrzi, azt bármely tag megtekintheti, illetve arról saját költségen másolatot készíthet.

 

1.7 A Közgyűlés határozatait az érintettel személyes jelenléte esetén a jegyzőkönyvbe foglalva szóban, egyéb esetben e-mail útján vagy ajánlott levélben írásban megküldve kell közölni. A Közgyűlés nyilvános határozatainak kihirdetése az Egyesület internetes honlapján (www.gyorkosar.hu) való megjelenítéssel történik.

 

  1. Az Elnökség

 

2.1. Az Egyesület ügyvezetését az Egyesület Elnöksége látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.

 

Az Elnökség az elnökből, egy alelnökből és négy tagból áll, akiket a Közgyűlés az Egyesület tagjai közül három évre választ. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

 

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.

 

Nem lehet vezető tisztségviselő az,

 

  1. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
  2. nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak; akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet;
  3. az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

 

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Az Elnökség tagjai a Közgyűlés által visszahívhatók, amennyiben a jogszabályból, az alapító okiratból, vagy az Egyesület valamely szervének határozatából eredő kötelezettségüket súlyosan vagy ismételten megszegik. A visszahíváshoz legalább a tagok kétharmadának szavazata szükséges.

 

2.2 Az Egyesületnél lehetőség van egy Társadalmi elnök megválasztására. Társadalmi elnöknek nemcsak az Egyesület tagját lehet megválasztani. A Társadalmi elnököt a Közgyűlés egyszerű többséggel választja legfeljebb három évre. Ugyanaz a személy korlátlan alkalommal megválasztható Társadalmi elnöknek.

 

Amennyiben az Egyesületnél Társadalmi elnököt választanak, úgy az elnök megnevezése ügyvezető elnökre, az alelnök megnevezése pedig ügyvezető alelnökre változik.

 

Amennyiben az Egyesületnél Társadalmi elnököt választanak, az Elnökség hét tagú. Ebben az esetben a Társadalmi elnök az Elnökségben szavazati joggal rendelkezik.

 

A Társadalmi elnök – amennyiben nem tagja az Egyesületnek – igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, írásban javaslatot tehet az egyesület működésére, gazdálkodására, bejelentéssel élhet az egyesület bármely testületéhez, tisztviselőjéhez, valamint részt vehet az egyesület rendezvényein.

 

A Társadalmi elnök az Elnökséggel történt előzetes egyeztetést követően jogosult az Egyesület nevében szerepelni az elektronikus és az írott sajtóban, továbbá az Egyesület céljaival összhangban lévő rendezvényeken.

 

2.3. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

 

  1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. visszahívással;
  4. lemondással;
  5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, de a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Elnökség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

2.4. Az Elnökség tagjai tevékenységüket az Egyesület érdekeinek megfelelően kötelesek ellátni.

 

A vezető tisztségviselő az ebbéli tevékenysége során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben.

 

2.4. Az Elnökség a Közgyűlés által megállapított ügyrend alapján tartja üléseit, melyek nyilvánosak, és amelyekre bárkit meghívhat. Az elnökség ülését szükség szerint, de legalább évente négyszer – minden naptári negyedévben - össze kell hívni. Az ülést az elnök vezeti.

 

Az ülést az elnök hívja össze. Az ülés összehívása a közgyűlési meghívóra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával történik.

 

Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van, és köztük van az elnök. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést harminc napon belül ismételten meg kell tartani.

 

2.5. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza meg. Az Elnökség ülésén jegyzőkönyv készül az 1.6 pontban írottak megfelelő alkalmazásával.

 

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

2.6. Az Elnökség irányítja, szervezi az egyesület munkáját, összefogja az Egyesület tagságát; ennek keretében:

 

  1. az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, a Közgyűlés határozatainak végrehajtása;
  2. a beszámolók és a hatályos jogszabályoknak megfelelő közhasznúsági melléklet előkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése;
  3. és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
  4. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
  5. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  6. az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  7. a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítása;
  8. a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  9. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
  10. az Elnökség által összehívott Közgyűlés ülése napirendi pontjainak meghatározása;
  11. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  12. a tagság nyilvántartása;
  13. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  14. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  15. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  16. a tag felvételéről, kizárásáról, továbbá a tagsági jogviszony felmondásáról való döntés;
  17. a sporttevékenység irányítása körében az Elnökség különösen:
    1. meghatározza az Egyesület csapatainak számát és jellegét;
    2. meghatározza a csapatok versenyeztetését;
    3. az elnök javaslata alapján meghatározza az Egyesülettel jogviszonyban álló személyek, így különösen az edzők személyét és juttatásait;
    4. döntés a játékosok leigazolásáról és átigazolásáról; erre az Elnökség általános jelleggel írásban felhatalmazhatja valamely tagját is;
    5. meghatározza az Egyesület játékosainak nyújtandó juttatások jellegét és mértékét;
    6. kijelölt tag útján ellenőrzi az Egyesület edzőinek munkáját.
  18. a hazai, illetve nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról.

 

Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

 

Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos információkról, az éves beszámolóról, a közhasznúsági mellékletről, az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának fontosabb adatai nyilvánosságra hozataláról az Elnökség az Egyesület internetes honlapján (www.gyorkosar.hu) való rendszeres közzététellel gondoskodik.

 

Az Elnökség az Egyesület tagjai részére köteles az Egyesület székhelyén előzetes egyeztetés után az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. Az irat-betekintési jog gyakorlása nem sértheti az adatvédelemre és titokvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, valamint a személyiségi jogokat. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnökség indokolt esetben a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

 

Az Elnökség megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

Az Elnökség a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól nyilvántartást vezet, amelyben a határozatokat sorszám szerint, egymást követő sorrendben feljegyzi. A nyilvántartás tartalmazza a határozatok tartalmát, azok időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és szükség szerint nevét.

 

Az Elnökség – amennyiben a jelen alapszabály másképp nem rendelkezik – határozatait az érintettel írásban közli a határozatának meghozatalát követő 15 napon belül. Az Elnökség nyilvános határozatának közzététele az Egyesület internetes honlapján (www.gyorkosar.hu) való megjelenítéssel történik.

 

Az Elnökség évente írásbeli beszámolót készít a Közgyűlés részére az Egyesület és az Elnökség éves tevékenységéről. A beszámolót a Közgyűlésre szóló meghívóhoz csatolni kell minden tag részére.

 

2.7. Az Elnökség fegyelmi eljárást folytat le, amennyiben a tag megszegi az alapszabályban foglalt kötelezettségeit. A fegyelmi eljárást az Elnökség a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége fegyelmi szabályzataiban meghatározott külön rendelkezések alapján folytatja le és az ott meghatározott szankciókról határozhat.

 

2.8. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akire megfelelően alkalmazandók a közgyűlési határozathozatalból való kizártság esetei.

 

2.9. Az Elnökség a közhasznúsági mellékletet, valamint az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos információkat, az éves beszámolót, az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának fontosabb adatait a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig az Egyesület honlapján (www.gyorkosar.hu) közzéteszi.

 

  1. Az Egyesület bizottságai

 

3.1. Az Egyesületnél Felügyelőbizottság működik, mely Közgyűlés által az Egyesület tagjai közül három évre választott elnökből és két tagból áll. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

 

A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

 

3.2 Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az, aki

 

  1. nem nagykorú, vagy akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták;
  2. akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője;
  3. aki a Közgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  4. aki az Egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  5. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
  6. a c) - e) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója;
  7. akit vezető tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak; akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.;
  8. az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület felügyelőbizottság tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

3.3 A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az Egyesület Elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

 

3.4 A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a elnökségi tagi megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Egyesület elnökéhez intézi.

 

3.5 A felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az Egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

 

A Felügyelőbizottság jogosult az ok és a cél megjelölésével felhívni az Elnökséget a Közgyűlés összehívására. A Közgyűlést vagy az Elnökséget a Felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés vagy az Elnökség összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. A Felügyelőbizottság köteles – az ügy természetétől függően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

 

  1. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé;
  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

A Felügyelőbizottság tagjai jogosultak részt venni a Közgyűlés és – tanácskozási joggal – az Elnökség ülésein.

 

3.6 A felügyelőbizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tagja jelen van, és köztük van az elnök. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A felügyelőbizottság működésének szabályait egyebekben saját maga állapítja meg.

 

3.7 A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

 

3.8. Új bizottságot szükség esetén a Közgyűlés hozhat létre, az erre vonatkozó határozatot az alapszabályhoz csatolni kell.

 

 V.

Az Egyesület képviselete

 Az Egyesületet az Egyesület elnöke önállóan képviseli harmadik személyekkel, illetve a hatóságokkal szemben. A bankszámla felett az elnök rendelkezik. Készpénzfizetéshez az Egyesület a nyomdai bevételi és kiadási pénztárbizonylatot használ, amelyen az utalványozó az elnök vagy a megbízott könyvelő.

 

Az Elnökség az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Egyesület munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal az Egyesület képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az Egyesület írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.

 

 

VI.

Az Egyesület gazdálkodása

 

Az Egyesület feladatainak ellátásához a vagyoni eszközöket a tagok befizetéseiből (tagdíj, hozzájárulások), állami, társadalmi, önkormányzati és gazdálkodó szervezetek juttatásaiból, pályázati juttatásokból és sporttevékenységgel kapcsolatos jogok kezeléséből biztosítja.

 

Az Egyesület a tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulást (tagdíj), annak mindenkori értékét a Közgyűlés évente határozza meg. A tagdíjat megfizetni készpénzben vagy átutalással, a tárgyévben megtartott éves rendes közgyűlés időpontjáig lehet megfizetni.

 

Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. A tag által az Egyesület részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni.

 

Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

 

Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

Az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, az ott meghatározottakhoz közvetlenül kötötten gazdasági tevékenységet folytathat. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

 

Az Egyesület

  • biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

  

Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

Az egyesület bevételei:

  • a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
  • a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  • az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  • a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
  • a tagdíj és a sportolói díj;
  • egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
  • a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

 Az Egyesület költségei:

  • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  • az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  • a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  • a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását – az alapszabályban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

 

Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

Az Egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

 VII.

Az Egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálata

  

Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

 

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

 

Az Egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálatára egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.

 

VIII.

Az egyesület megszűnése

  

  1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

 a Közgyűlés kimondja megszűnését, vagy

  1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt; vagy
  3. az arra jogosult szerv megszünteti;

 

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a jogutód nélküli megszűnést elrendelő közgyűlési határozatban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

 

Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

 

Az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

 

  1. Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha

 

  1. más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja,
  2. a Közgyűlés határozata alapján több egyesületre válik szét.

 

Az Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét

 

 IX.

Záró rendelkezések

 

A jelen alapszabályt az Egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

 A jelen alapszabályban nem rendezett kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályokat, így különösen Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 Győr, 2014. december 9.

 

Győri Kosárlabda Klub

Partnereink